Ft
0
0
Subtotal: Ft
No products in the cart.

Az A-vitamint, az elsőként elismert zsírban oldódó vitamint az egyik legsokoldalúbb vitaminként írják le, a testfunkciókban betöltött számos szerepe miatt. Az A-vitamin legpontosabban meghatározott funkciója a látásban betöltött szerepe. Részt vesz a nyálkahártyák, a bőr épségének fenntartásában, a csontok újjáépítésében és növekedésében is. Egyéb szerepei közé tartozik a sejtmembránok és ideghüvelyek stabilitásának fenntartása, a mellékvesekéreg hormonjainak (kortikoszteron) szintézise és a tiroxintermelés szabályozása. Az A-vitamin a vörösvértestek előállításában is részt vesz, és segíti az immunreakciót. Újabban a kutatók azt gyanítják, hogy az A-vitamin részt vesz a sejtdifferenciálódásban és a génexpresszióban. Az elmúlt 10 évben az A-vitamint különböző típusú rákos megbetegedések megelőzésében és kezelésében vizsgálták.

Az A-vitamin kívánalmai

Az A-vitamin mérésének terminológiája jelenleg átalakulóban van. Ez a pre-vitamin különféle formáinak köszönhető, amelyek eltérő hatékonyság mellett aktív formává (retinollá) alakulnak. Ezért a retinolekvivalensek (R.E.) kifejezés kezdi felváltani a nemzetközi mértékegységeket (LU.). Az RE az a retinol mennyisége, amely egy A-vitamin-vegyületből származik a szervezet átalakulását követően. Az ajánlott étrendi mennyiség csecsemők és gyermekek számára 420-700 RE, férfiak 1000 RE, nőknél 800 RE. Terhesség és szoptatás alatt az RDA 200, illetve 400 RE-vel növekszik. Nagyobb, rövid ideig tartó adagok szükségesek, ha hiánytünetek jelentkeznek.

Hipervitaminózis

Az A vitaminhiány legismertebb korai jele az éjszakai vakság (romlott éjszakai látás), a xeropthalmia és a Bitot-foltok. A bőr érdessége a szőrtüszők hiperkeratózisa miatt következik be. A fejlődés során az A-vitamin hiánya a dentinképződésben és a csontnövekedésben rendellenességekhez vezet.  Az A-vitamin-hiány okai közé tartozik a nem megfelelő bevitel, a felszívódás vagy raktározás, valamint a karotin gyenge átalakulása aktív A-vitaminná. A rossz felszívódás és/vagy tárolás a túlzott alkoholfogyasztás, cöliákia, hasnyálmirigy cisztás fibrózisa, colitis ulcerosa, epeúti elzáródás és májcirrhosis. Az A-vitamin toxicitása elhúzódó, nagy dózisok esetén lép fel. Akut toxicitást figyeltek meg a jegesmedve májának fogyasztását követően, amely 20 000 LU-t tartalmaz. grammonként.

Az A-vitamin toxicitás tünetei közé tartozik az ízületi fájdalom, a vízkővesztés és a csontok törékenysége. A megnövekedett koponyaűri nyomás hamis agytumor tüneteket okoz. A vörösvértestek elveszítik a hemoglobint, és könnyen előfordulhat vérzés. Az idegrendszeri tünetek közé tartozik az ingerlékenység, a nyugtalanság, a fáradtság, az étvágytalanság és az izomgyengeség. A bőrön kiütések alakulhatnak ki, amelyek kiszáradást, hámlást és hajhullást okozhatnak. Az ajkak is pikkelyessé válhatnak.

Megnagyobbodik a lép és a máj, és sárgaság alakulhat ki. A mérgezés tünetei a vitamin bevitelének csökkentésével enyhülnek.

Az A-vitaminnal antagonista ásványi anyagok

Az A-vitamin kölcsönösen antagonista lehet bizonyos ásványi anyagokkal szemben. A szövetekben felhalmozódó túlzott mennyiségű vas növelheti az A-vitamin-szükségletet, mivel a peroxidáció során károsodhat az A-vitamin. Súlyos rézhiány esetén előfordulhat túlzott vasfelhalmozódás is. Bár a szelén antioxidáns, bizonyos körülmények között és nagy mennyiségben prooxidánsként hathat, ami káros hatást gyakorolhat a zsírban oldódó vitaminokra. A jód T4 formájában szinergikus, de az A-vitamin szintén antagonista lehet vele szemben. A réz, a kalcium és a nátrium közvetetten, a pajzsmiriggyel való kapcsolatuk révén fejthetnek ki antagonista hatást az A-vitaminra. Bármely tényező, amely gátolja a cink felszívódását vagy hatását, az A-vitamin potenciális antagonistája lehet, például a kadmium és a higany.

Az A-vitaminnal szinergikus vitaminok

A vitaminhiány ritkán alakul ki önmagában, hasonlóan az ásványi anyagok hiányához. Az A-vitamin-szükséglet meghatározásakor és a terápia során figyelembe kell venni a szinergikus kofaktorokat is. Az E-vitamint antioxidáns hatása miatt az A-vitaminnal szinergikusnak tartják, amely az A-vitamin megőrzésében segít. Az E-vitamin továbbá a sejtmembránok stabilizálásában is szerepet játszik. E-vitamin-hiány esetén az A-vitamin gyorsabban fogy a májraktárakból, mivel a lizoszómális membránok törékenyebbé válnak. A C-vitamin antioxidánsként védi az A-vitamin raktárait a májban. Állatkísérletek szerint az A-vitamin befolyásolja az aszkorbinsav májszintézisét. Minden antioxidáns hatású tápanyag szinergikusnak tekinthető az A-vitaminnal. A B6-vitamin cinkkel kifejtett szinergikus hatása miatt az A-vitaminnal is együttműködik. A cink természetes szerepet játszik az A-vitamin szabályozásában, és a B-komplex is összefüggésbe hozható az A-vitamin aktivitásával. Különösen a B6, B1, B2, B3 és B5 vitaminokat említik az A-vitamin szinergistáiként.

Az endokrin rendszer

Az ásványi anyagokkal együtt a vitaminokra is hatással van az endokrin tevékenység. A hormonszintek közvetlenül befolyásolhatják az A-vitamin állapotát és szükségleteit.

Pajzsmirigy

A karotin A-vitaminná történő átalakulását befolyásolja a tiroxin. Kutatások szerint a pajzsmirigy eltávolítása vagy működésének elnyomása hiperkarotinémiát és csökkent retinolszintet eredményez a májban. Feltételezések szerint az A-vitamin-hiány kapcsolatban állhat a hypothyreosissal. Tanulmányok kimutatták, hogy az alacsony A-vitaminszint összefügg a golyvaképződéssel. A mellékpajzsmirigy túlműködése, a pajzsmirigy elnyomása és a D-vitaminnal való kapcsolata révén szintén növelheti az A-vitamin-szükségletet.

Ösztrogén

A-vitamin-hiány esetén fokozódik az ösztrogénérzékenység. Az RBP (retinol kötő fehérje) koncentrációja az ösztradiol preovulációs csúcsa előtt a legalacsonyabb. Keyvani és munkatársai tanulmánya szerint a golyva gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál, mivel a nőknél általában alacsonyabb az A-vitaminszint.

 

Mellékvese hormonok

A mellékvesekéreg hormonjai fokozzák az A-vitamin mobilizálását a májból. Ezt a hatást megfigyelték kortizonos kezelés alatt álló reumás gyermekeknél is. Az A-vitamin raktárak mobilizálásához megfelelő mellékvese-funkció szükséges. Feltételezhető, hogy a mellékvese- és pajzsmirigy-elégtelenség hozzájárulhat az A-vitamin-hiány jeleihez vagy a raktárból történő mobilizálási képtelenség miatti megnövekedett szükségletekhez.

fehérje

Az A-vitamin mobilizálásához a májból a vérkeringésbe megfelelő fehérjebevitel szükséges. Az A-vitamin hiánya gyakran együtt jár fehérje alultápláltsággal. A normál szérum-A-vitaminszint visszaállítható, ha fehérjét adnak az étrendhez, feltéve, hogy elegendő A-vitamin-tartalék van a májban. Ha azonban a máj A-vitamin-tartalékai kimerültek, az étrendi fehérje akut A-vitamin-hiányhoz vezethet.

 

Az A-vitamin állapotának felmérése

Az A-vitamin-tartalékok több mint 90%-a a májban található, ezért a szérumszintek nem tükrözik pontosan az A-vitamin státuszt. A szérumszintek csak akkor mutatnak hiányt, amikor a máj tartalékai kimerültek, illetve felesleget, amikor a májraktárak túltelítettek.

MIÉRT A HAJSZÖVET ANALÍZIS?

Az A-vitamin szükségletét más tápanyagokhoz hasonlóan társtényezőivel együtt kell értékelni. Az A-vitamint tartalmazó táplálkozási terápiák hatékonysága javítható, ha figyelembe vesszük az A-vitamin szinergistáit és antagonistáit. Mivel az A-vitamin szorosan kapcsolódik a pajzsmirigy működéséhez, feltételezhető, hogy a szubklinikai A-vitamin-hiány összefügghet a pajzsmirigy alulműködésével. A pajzsmirigy alulműködésével összefüggő gyakori tünetek, amelyek az A-vitaminra reagálhatnak, a következők: hiperlipidémia, érelmeszesedés, felnőttkori cukorbetegség, fáradtság, depresszió, hidegérzékenység, a bőr és haj szerkezetének változásai, valamint a vérszegénység.

A haj ásványi elemzése  egyedülálló és átfogó betekintést nyújt az egészségi állapotába és segíti szervezete megértését. A mintavétel egyszerű és fájdalommentes, csupán néhány hajszálat igényel a fejbőr közeléből. A páciens nem csak egy leletet kap kézhez, hanem egy személyre szabott jelentést is, ami magában foglalja az ajánlásokat a táplálkozási és életmódbeli változtatásokra, illetve szükség esetén táplálékkiegészítőkre vonatkozóan, hogy a páciens javíthassa ásványianyag-egyensúlyát és csökkentse a toxikus fémek hatásait.

REFERENCIÁK

Forrás: David L. Watts, D.C., Ph.D., F.A.C.E.P.i.

Referenciák:

  1. Greenwald MD, Ershow AG, Novelli WD, Benton C (eds.): Cancer, Diet, and Nutrition: A Comprehensive Source Book. Marquid Pub. 111., 1985. 
  2. Prasad KN: Vitamins, Nutrition and Cancer. KragerPub. N.Y., 1984. 
  3. Meyskens FL, Prasad KN (eds.): Modulation and Mediation of Cancer by Vitamins. Krager Pub. N.Y., 1983. 
  4. Goodhart, Wohl (eds.): Modern Nutrition in Health and Disease, 3rd Ed. Lea and Febiger, Phil., 1964. 
  5. Pease CN: J.A.M.A. 182, 1962. 
  6. Whitney EN, Cataldo CB: Understanding Normal and Clinical Nutrition. West Pub., St. Paul, MN, 1983. 
  7. Bauernfiend JC, Newmark H, Brin M: Vitamin A and Nutrition Via Intramuscular or Oral Route. Am. J. Clin. Nutr. 27, 1974. 
  8. Roels OA, Trout M, Guha A: Biochem. J. 97 1965 
  9. Eliot JG, Lachance PA: /. Nutr., 110, 1980. 
  10. Aboaysha AM, Kratzer FH, Sifri M: Vitamin B-6 Plasma Amino Acids and Liver Zinc Interrelationships. Poultry Sci. 55, 1976. 
  11. Solomons NW, Russell RM: The Interactions of Vitamin A and Zinc: Implications for Human Nutrition. Am. J. Clin. Ntur. 33, 1980. 
  12. Kutsky RJ: Handbook of Vitamins, Minerals and Hormones, 2nd Ed. Van Norstrand Reinhold Co., N.Y., 1981. 
  13. Clark and Basset:/. Exp. Med. 115, 1962. 
  14. McDowell LR: Vitamins in Animal Nutrition, Comparative Aspects to Human Nutrition. Academic Press, N.Y., 1989. 
  15. Tengerdy RP, Mathias MM, Nockels CF: Vitamin E, Immunity and Disease Resistance. In: Diet and Resistance to Disease, Advances in Experimental Medicine and Biology, Vol. 135. Phillips, M., Baetz, A. (eds.), Plenum Pub., N.Y., 1981. 
  16. Meydani S, et al: Vitamin E Supplementation Suppresses Prostaglandin E2 Synthesis and Enhances The Immune Response of Aged Mice. Mechanisms of Aging and Dev. 34, 1986. 
  17. Machlin LJ: Use and Safety of Vitamin E in Adults. In: Elevated Dosages of Vitamins. Walter, P., Stahelin, H., Brubacher, G. (eds.), Hans Huber Pub., N.Y., 1989. 
  18. Smith JC: Interrelationship of Zinc and Vitamin A Metabolism in Animal and Human Nutrition: A Review. In: Clinical, Biochemcial and Nutritional Aspects of Trace Elements. Prasad, A.S. (ed.), Alan R. Liss, N.Y., 1982. 
  19. Bozorghmehr B, Ghaemi M: A Study of Possible Relationship Between Vitamin A and Some Hematopoietic Factors. Am. J. Clin. Nutr. 46, 3, 1987. 
  20. Meja LA, Hodges RE, Rucker RB: Am. J. Clin. Nutr. 32, 1979. 
  21. Clement I: Susceptibility of Mammary Carcinogenesis in Response to Dietary Selenium Levels: Modification by Fat and Vitamin Intake. In: Selenium in Biology and Medicine, Part B. Coombs, G.F., Spallholz, J.E., Levander, O.A., Oldfield, J.E. (eds.), Van Norstrand Reinhold Co., N.Y., 1987. 
  22. Watts DL: The Nutritional Relationships of the Thyroid. /. Orthomol. Med. 4,3,1989. 
  23. Watts DL: The Nutritional Relationships of Iron. /. Orthomol. Med. 3,3, 1988. 
  24. Heiby WA: The Reverse Effect. MediScience Pub., 111., 1988. 
  25. Kutsky RJ: Handbook of Vitamins, Minerals and Hormones, 2nd Ed., Van Norstrand Reinhold Co., N.Y., 1981. 
  26. Watts DL: The Nutritional Relationships of Copper. /. Orthomol. Med. 4,2, 1989. 
  27. Watts DL: The Nutritional Relationships of Calcium. /. Orthomol. Med. 5,2, 1990. 
  28. Moore T: Vitamin A. Elsevier, N.Y., 1957. 29. The Vitamins. Am. Med. Assoc., Chicago, 1939. 
  29. Keyvani F, et al: Vitamin A Status and Endemic Goiter. Am. J. Clin. Nutr. 46, 3, 1987. 
  30. Watts DL: Indications of Parathyroid Activity in Hair Tissue Mineral Patterns. T.L.F.D. Oct. 1989. 
  31. White, Handler, Smith: Principles of Biochemistry, 3rd Ed., Mcgraw Hill, 1964. 
  32. Sporn MB, Roberts AB, Goodman DS (eds.): The Retinoids, Vol. 1. Academic Press, N.Y., 1984. 
  33. Roels OA, Lui NST: The Vitamins, Vitamin A and Carotene. In: Modern Nutrition in Health and Disease, 5th Ed. Goodhart, R.S., Shiles, M.E. (eds.), Lea and Febiger, Phil., 1973. 
  34. Sporn MB, Roberts AB, Goodman DS: The Retinoids, Vol. 1. Academic Press, N.Y., 1984. 
  35.